Még a hazafelé úton összetörtem egy üveg mézet, otthon a hősiesen megmentett, szilánkoktól átszűrt maradéknak kerestem egy ipari mennyiségű mézet megkívánó mézeskalács receptet. Jó barátom, a sok o-betűs keresőprogram segített, ám a rámzúduló információ-cunamiban egy kicsit elkalandoztam. Néhány szösszenetet hadd osszak meg, csak hogy lássuk, mivel etetik a népet!

A repcemézről, mellyel épségben hazaértem, terjesztik előszeretettel, hogy enyhén lúgosító hatású, amit a tetemes mennyiségű fruktóz-tartalom miatt erősen kétlek, de az igaz, hogy a mézek közül legkevésbé savasító. Elszabadult bennem a gasztro-superman, gondoltam megmentem a lúgosítási divathullámban fuldoklókat, és kihúzom a dugót az ionizált vízzel teli kádból.

Az emésztőrendszeren áthaladó ételek kémhatása folyton változik, a testnedvek különböző pH-értékeinek köszönhetően. Ez visszahat a szervezetre is, az egyensúly fenntartása érdekében módosítja a saját értékeit, melyek csak túlzott fogyasztáskor tolódhatnak el.
A nyál 6,5-7,5; a gyomornedv 1,0-3,0; a hasnyál 8,8; a bélnedv 7,7; a vér 7,35-7,45; a vizelet 5,5-7,0; a magzatvíz 8,4; a bőr 5,5-6,0-ás pH-jú (1,0-6,9 savas, 7 semleges, 7,1-14 lúgos kémhatás). A külső védőrenszerünk savas, a belső inkább lúgos. Míg az ételek lassú bomlásuk miatt végighaladnak az egész szervezeten, addig a folyadék (a lúgosító ásványvíz, vagy bármilyen csodával átalakított csapvíz) a gyomor erősen savas környezetében azonnal semlegesítődik, az emésztés további szakaszában nem befolyásolja az értékeket.
Az ételek savasító vagy lúgosító hatásáról heves vita folyik, az bizonyos, hogy az számít, hogy a szervezetünkben milyen reakciókat indít be, így a savas meggy lehet lúgosító hatású.

A vanília univerzális varázsszó. A sampon-fagylalt-gyógyszer spektrum távolról sem fedi a felhasználási mániát. Addig nincs is nagy gond, amíg nem nyúlunk a vanillin-cukor után, melyet tévesen hívnak vaníliás cukornak, ugyanis annyi köze van a vaníliához, mint Victor Hugonak a Hugo Bosshoz. Az ízek kémiai vegyületek, laboratóriumban előallíthatók, a vaníliatermésben is található vanillin nevű ízanyagot az eugenol nevű illóolajból szintetizálják az ipar számára. A vanillin, önmagában R22 (lenyelve ártalmas), R36 (szembe kerülve irritáló) és S24/25 (szembe és bőrre ne kerüljön). Az íze pedig meg sem közelíti a kis száraz toktermés összetett, elragadó zamatát. Viszont a bourbon vaníliás cukrot aranyáron mérik, megéri a vaníliarúd, mert azt a tejberizsünkből kihalászva még átdobhatjuk a kristálycukorba.

Az ételízesítő/leveskocka mindenhez való használatától viszont sikítófrászt kapok. Kétlem, hogy minden levest, egytálételt, vagy tésztát egyöntetűen csirkeízűvé kéne tenni. Friss vagy szárított fűszerek egyedi és változatos kombinációja nálam a befutó, ízfokozó és jellegtelenség kizárva.

Félve terjesztem ki ezt a kijelentést minden porra, szószra, öntetre, keverékre, amit készen vagy félkészen veszünk. Számít, hogy miből építed fel saját magad, és bármilyen meglepő, a puding és a fagylalt csak tej, tejszín, tojás és ízesítők, az öntet még ennél is primitívebb, és a gyümölcsjoghurt csak akkor lát gyümölcsöt, ha mi tesszük bele. Időigényes, meg fárasztó, de aki szívesen szán erre energiát, annak nagyon hálás étrendje lesz!

Már csak széljegyzetként említem, hogy a tészta főzővizébe értelmetlen olajat rakni, mert a kisebb fajsúlya miatt úszik a víz tetején, hideg vízzel se öblítsük le, mert csak kihűl. Ha nagyon akarjuk, szűrés után locsolhatunk rá olivaolajat, vagy rögtön vegyíthetjük a szósszal, de az alapos átkeverés bőven elég az összeragadás ellen.

Vérszemet kaptam, gyűjtök még boncolandó témákat és visszatérek!

À bientôt!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.